Az akkomodáció teszi lehetővé, hogy ne csak távolra, hanem közelre is élesen lássunk. Ilyenkor a szem növeli a törőerejét: a sugárizom megfeszül, a rostok ellazulnak, és a szemlencse domborúbbá válik.
Fiatal korban a szem rugalmassága miatt hatalmas tartományban képes alkalmazkodni. Gyerekkorban akár 12–14 dioptria (D) is lehet a különbség, fiatal felnőttként 6–7 D, 45 éves korra már csak kb. 4 D.
A szem nyugalmi állapotban (távolra nézve, 5 méteren túl) laposabb, törőereje kb. 20 D. Közelre nézve ez akár 33 D-ra is nőhet. Az életkorral ez a képesség fokozatosan csökken, majd 50 év felett gyakorlatilag megszűnik.
A szem tehát két határpont között működik:
• Távolpont: a legmesszebb lévő pont, amit élesen látunk alkalmazkodás nélkül.
• Közelpont: a legközelebbi, amit még képes élesen érzékelni maximális akkomodációval.